2020. március 30., hétfő
Zalán

Belföld

Rögzíthető-e a leendő nyugdíj összege? Íme a válasz

Ha valaki betölti a nyugdíjkorhatárát – ami idén és jövőre 64 év 183 nap, 2022-től 65 év -, de bármely okból még nem kívánja igényelni a nyugdíját, viszont szeretné tudni, hogy pontosan milyen nyugdíjra számíthat, kérheti a nyugdíja rögzítését, azaz az öregségi nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását.

Ha az érintett a nyugdíjkorhatára betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején választhat, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját vagy a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított nyugdíját kéri folyósítani.


A nyugdíj rögzítését csak az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátást még igénybe venni nem kívánó személy kérheti, aki legalább 20 év elismert szolgálati idővel rendelkezik. Ha az érintett személy a korhatára betöltésének napján még nem rendelkezne 20 év szolgálati idővel, akkor az annak megszerzését követő naptól kérheti a nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását.

A nyugdíjrögzítést az általános igényérvényesítési szabályok szerint, legkorábban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet igényelni. Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli elbírálásához az általános nyugdíjigénylési nyomtatványt kell benyújtani. Aki a nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, természetesen nem minősül öregségi nyugdíjasnak.


A nyugdíjrögzítés lényege az, hogy amikor az érintett később ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, az akkor megállapított öregségi nyugdíj helyett választhatja a rögzített nyugdíj (időközi esedékes emelésekkel növelt) összegének a folyósítását, feltéve, hogy a rögzítés időpontját követően további legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.

Az eljárás a törvényalkotó feltehető szándéka szerint bizonyára arra kíván megoldást nyújtani, hogy a már nyugdíjjogosultságot szerzett személy a nyugdíj rögzítésével védelmet szerezhessen a jogszabályi változások esetleges negatív következményeivel szemben. A rögzítéssel az érintett személy biztonságban érezheti magát abban az értelemben, hogy a sűrűn változó nyugdíjszabályok miatt a nyugdíja legalább a nyugdíj rögzítése során meghatározott összegű lesz, ennél kevesebb nem lehet akkor sem, ha a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjában számított nyugdíjösszege alacsonyabb lenne a már rögzített összegnél (és időközi emeléseinél).

Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a részére a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

Ha az érdekelt a rögzített nyugdíj megállapítása vagy a nyugdíjkorhatára betöltése után 365 napi szolgálati idő megszerzése nélkül igényel nyugdíjat vagy kéri a rögzített nyugdíj folyósítását, akkor a nyugdíjmegállapító hatóság a kérelmét új igénybejelentésnek tekintve az általános szabályok szerint jár majd el, egyúttal a rögzített nyugdíjat visszavonja – hiszen ilyen esetben nem teljesül a rögzített nyugdíj választhatóságának az a feltétele, hogy legalább plusz 365 nap szolgálati időt kell szerezni.

Ha valakinek rögzítik a nyugdíját, de a tényleges nyugdíja igénylése előtt meghal, akkor a hozzátartozóinak az özvegyi nyugdíj, árvaellátás vagy más hozzátartozói nyugellátás iránti igényét a nyugdíjhatóság  az általános szabályok szerint bírálja el, de a határozatából ki kell tűnnie, hogy az elhunyt választhatott volna-e a két nyugdíj között, mert ha igen, akkor a folyósítás megindításakor az özvegy is választhat.

Dr.Farkas András

www.nyugdijguru.hu

Kapcsolódó Cikkek