EUR: 353,19 Ft
CHF: 334,16 Ft
2020. április 10., péntek
Zsolt

Külföld

Szavak helyett tettek kellenek a környezetvédelemben

A klímavédelem témája politikai divattá vált az elmúlt időszakban, azonban azok, akik felültek erre a vonatra, csak a szavak szintjén aggódnak a környezetért. A magyar kormány azonban a tettek mezejére lép, ezért alkotta meg a klímavédelmi akciótervet. A programnak köszönhetően 2030-ra a Magyarországon előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz.

Magyarország klímabajnok


Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az elmúlt 20 évben csak 21 ország volt képes gazdasági növekedést elérni úgy, hogy közben szén-dioxid-kibocsátását csökkentette – Magyarország pedig közéjük tartozik. Hazánkat 2050-re klímasemleges országgá lehet tenni, ehhez azonban négy szempontnak kell teljesülnie:

  • a költségeket a klímarongálókkal kell megfizettetni,
  • az energia- és élelmiszerárak nem növekedhetnek,
  • elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió következő költségvetésében a szegényebb, felzárkózó országoknak járó kohéziós támogatásokból vegyenek el pénzt, és azt csoportosítsák át klímavédelmi célokra,
  • az atomenergia használatát nem korlátozni, hanem támogatni kell.

 

A klímavédelmi akcióterv 8 pontja


  1. Július 1-jétől megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, a szennyezőket megbüntetik.
  2. Betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását (lehetővé válik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltása).
  3. Megvédik a hazai folyókat a külföldről ideérkező hulladéktól.
  4. Előírják a multinacionális cégeknek, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak (32 milliárddal támogatják a kis- és középvállalkozások megújulóenergia-termelését).
  5. Minden újszülött után 10 fát ültetnek (ez évente egymillió új fa, vagyis 2030-ra az ország 27 százaléka lesz erdő).
  6. 2030-ig meghatszorozzák a naperőművek kapacitását.
  7. Támogatni fogják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát (2022-től csak elektromos buszok állhatnak forgalomba a városi közlekedésben).
  8. Bevezetik a Zöld Államkötvényt (az ebből befolyó pénzt csak klímabarát programokra fordítják).

 

Jövőre eltűnik az egyszer használatos műanyag

Az Európai Unió is rendelkezett erről, de a kormány egy évvel hamarabb, már 2021-ben bevezeti az új szabályozást. Ez elsősorban a műanyag poharakat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat és bevásárlótáskákat érinti. Továbbá a kormány minden szükséges intézkedést megtesz, hogy támogassa a hazai kis- és középvállalkozásokat a műanyag termékeket felváltó új eszközök előállításában. Ezen a téren Magyarország már ért el áttörést: hat év alatt a felére csökkentette az egy főre eső műanyag zacskók számát.

/Fotó: Illusztráció – Pixabay

 

Visszaválthatók lesznek a műanyag palackok

Az egyszer használatos műanyag palackok, a fémdobozok és az üvegek ellepik a környezetünket, ugyanakkor jelentős részük visszavezethető a gazdaságba, támogatva a körforgásos gazdaságra történő áttérést. Mivel a hulladék érték, az érintett cégek társadalmi részvételével olyan rendszert alakítanak ki, amelyben visszaadják az üres műanyag palackok, fémdobozok és üvegek árát. Az akciónak köszönhetően nyolc év múlva a műanyag palackok 90 százalékát újrahasznosítják.

fotó: Ripost

 

Évente egymillió új fát ültetnek

A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország erdővel borított területe 27 százalékra nőjön, ezért faültetési programot indítanak. Vállalták, hogy minden újszülött után legalább tíz fát ültetnek el, ami évente egymillió csemetét jelent. A tervek szerint az erdőgazdaságokban, illetve utak és vasútvonalak mentén, a barnamezős, valamint a honvédségi használatra feleslegessé nyilvánított területeken ültetik el a fákat.

„Új erdők létesítése minden szempontból kívánatos. Az erdészeti szakma évtizedekkel ezelőtt felmérte az erdőtelepítésre alkalmas terület nagyságát, innen származik a 27%-os adat, mint hazánk erdősültsége tekintetében elérhető cél” – mondta a 888.hu-nak Horváth Iván erdőmérnök.

Klímasemlegesítik a Mátrai Erőművet

A kormány szigorúan szándékozik fellépni a multinacionális cégekkel szemben, hogy azok környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. A magyar kis- és középvállalkozások megújulóenergia-termelését 32 milliárd forinttal kívánják támogatni. Továbbá környezetbaráttá alakítják a Mátrai Erőművet, annak lignites egységeit fokozatosan kivezetik, 2025-öt követően a széntüzelés leáll. A lignittüzelés fokozatos megszüntetésével párhuzamosan a földgázalapú fejlesztés mellett olyan korszerű technológiák jutnak szerephez, mint a napelemes áramtermelés, a villamosenergia-tárolás, illetve az erőmű hulladékégető kapacitásának növelése.

Visonta, 2017. április 6.
A mátrai erőmű Visonta közelében 2017. április 6-án. Lap információk szerint több vevőjelölttel is tárgyaltak a Mátrai Erőmű Zrt. eladásáról a német többségi tulajdonosok, a legesélyesebb jelöltnek az egység negyedét tulajdonló állami vállalatot, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tartják.
MTI Fotó: Komka Péter

 

 

 

A Fidesz támogatja az akciótervet

A kormánypártok üdvözlik a klímavédelmi akcióterv megindítását, és készek minden támogatást megadni a kormánynak a megvalósításhoz, mert teremtett környezetünk védelme mindannyiunk közös érdeke és egyben felelőssége is – közölte Böröcz László, a Fidesz országgyűlési képviselője. Kiemelte: bíznak abban, hogy a baloldal is támogatni fogja az akciótervet, mert nem üres szavakra, hanem cselekvésre van szükség a klímavédelemben.

 

Kapcsolódó Cikkek