EUR: 345,05 Ft
CHF: 322,85 Ft
2020. június 01., hétfő
Tünde

Külföld

A Székely Nemzeti Tanács szerint Románia jövőjét nem lehet a gyűlöletre építeni

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állásfoglalásban jelentette ki szerdán, hogy Románia jövőjét nem lehet a gyűlöletre építeni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa (SZÖT) felszólította Klaus Iohannis államfőt, hogy vonja vissza felelőtlen nyilatkozatát, és kérjen bocsánatot a magyar emberektől, mert nyíltan uszított egy nemzeti közösség ellen.

A két tanács Klaus Iohannis szerda déli televíziós beszédére reagált. Az államfő azzal kapcsolatban fejtette ki a véleményét, hogy a parlament alsóháza a közelmúltban hallgatólagosan elfogadta Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, és kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) “azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve a PSD elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor cserében a megegyezésért?


A vitatott autonómiatervezetet kidolgozó SZNT állásfoglalása szerint az államfő üzenete “nyílt uszítás Románia magyar nemzetiségű polgárai ellen, nyílt és oktalan uszítás a szomszédos Magyarország ellen, sérti a két ország között megkötött államközi szerződést”.

Az SZNT hangsúlyozta: Székelyföld autonómiastatútuma építő jellegű törvénytervezet, amely maga mögött tudhatja a székely nép akaratát, készségét a párbeszédre, törvénybe iktatása Székelyföld polgárainak teljes és tényleges jogegyenlőségét szavatolja.


“Sem az államelnöknek, sem a román politikai pártoknak nincs elképzelése a jövőről. Pedig annyit illene tudniuk, hogy egy ország jövőjét nem lehet gyűlöletre építeni” – állapította meg a tanács. Egyúttal hangsúlyozta, hogy nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, és minden rendelkezésére álló demokratikus eszközzel ezért fog küzdeni a jövőben is.

Az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa arra emlékeztetett, hogy az autonómiatervezetet 2004-ben, 2012-ben, 2017-ben és 2019-ben is benyújtották már a parlamentben, ez tehát nem tartalmaz újdonságot.

“Minden közösségnek joga van ahhoz, hogy legitim politikai célokat fogalmazzon meg, és azokat képviselje, mi pedig mindig nyíltan, egyértelműen, a jogállam és a demokrácia keretei között kértük az autonómiát, és sosem mondtunk mást, mint, hogy Székelyföld autonómiája Románia állami keretei között valósulhat meg, a parlamentben elfogadott törvény által” – áll az állásfoglalásban.

Az önkormányzati tanács felidézte: már a középkorban sem volt ismeretlen gyakorlat, hogy közösségek autonómiát kapjanak. Így kapott autonómiát II. András magyar királytól az erdélyi szász közösség is, amelynek az államfő, Klaus Iohannis is tagja. Ez az autonómia tette lehetővé, hogy a szászok virágzó városokat építsenek, és közösségük sikeres legyen Erdélyben.

“Mi is egy sikeres Székelyföldet szeretnénk, és azt, hogy a román állam hivatalosan ismerje el azt a valóságot, miszerint ebben a régióban magyar nyelvű, magyar kultúrájú emberek élnek többségben” – közölte a tanács. Egyben arra emlékeztette Klaus Iohannist, hogy nemcsak a román nemzetiségűek elnöke, hanem minden román állampolgáré.

A SZÖT szerint az államfő egyértelművé tette, hogy nem támogatja a nyelvi és kulturális sokszínűséget, és nem támogatja a regionalizmust sem, amely fontos hajtóereje minden sikeres országnak. A tanács leszögezte: a továbbiakban is célnak tekinti Székelyföld autonómiáját, és elvárja, hogy Klaus Iohannis vonja vissza nyilatkozatát, “és kérjen bocsánatot a magyar emberektől azért, hogy hatalmával visszaélve nyíltan uszított egy nemzeti közösség ellen”.

Kapcsolódó Cikkek