2020. május 30., szombat
Janka, Zsanett

Belföld

Kárpótlási jellegű ellátások a nyugdíjrendszerben

A Kormány 2020. május 15-i új rendelete felemelte az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottakat kárpótlásként megillető életjáradék kiszámításához figyelembe vehető alapösszeget.

A személyi sérelmekkel összefüggő kárpótlások körében az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény az 1939. március 11. és 1989. október 23. közötti időszak legsúlyosabb személyi sérelmeinek a kárpótlását tűzte célul. A törvény több kárpótlási fajtáról is rendelkezik: az élet elvesztéséért, a deportálásért, a szovjet kényszermunkára hurcolásért, a szabadságelvonásért járó személyi jellegű kárpótlások mellett vagyoni kárpótlást is szabályoz. A most kiadott kormányrendelet azt az alapösszeget emeli meg, amely a kárpótlásként járó életjáradék számításához szükséges.


Ennek alapján a törvény szerinti alapösszeg a 2020. évben 102 600 forintra emelkedett. Az új alapösszeg figyelembevételével kiszámított életjáradék 2020. január 1-jétől illeti meg a kárpótlásra jogosultakat. A kárpótlás már folyósított és megemelt összege közötti különbözet kifizetésére 2020. január 1-jére visszamenőleg hivatalból, legkésőbb 2020. május 31-ig kerül sor.

A személyi kárpótláson kívül a politikai rehabilitációs nyugdíj-kiegészítésről rendelkező kormányrendeletek alapján lehetőség van az egyes sérelem elszenvedésével összefüggő esetekben az érintettek társadalombiztosítási helyzetének komplex rendezésére is. Ezen ellátási formák esetében a hatósági eljárás során társadalombiztosítási és munkajogi helyzet rendezését célzó kompenzációra szerezhet jogosultságot a kérelmező. Ez a már megállapított nyugellátás rendezése körében havi rendszerességgel folyósított pénzbeli juttatásként, továbbá a munkaviszony rendezése körében a sérelemmel érintett időtartam szolgálati időként történő elismeréseként valósulhat meg.  A kárpótlási hatóság előtt saját és hozzátartozói jogon lehet előterjeszteni a nyugdíjrendezés iránti igényeket.


Az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló kormányrendelet alapján annak a személynek a nyugellátását, akinek elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező törvény, vagy az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező alapján semmis, valamint az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvény alapján semmis, továbbá aki az ebben a rendeletben meghatározott egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt, a szabadságvesztés, illetőleg a szabadság korlátozásának tényleges időtartamától függően fel kell emelni.

A szabadságvesztés, illetve a szabadságkorlátozás egy évet (365 naptári napot) meg nem haladó időtartamára járó emelés összege 5250 forint. Abban az esetben, amikor a személyes szabadság megvonására, illetve korlátozására több alkalommal vagy különböző jogcímeken került sor, az emelés összegének meghatározásához valamennyi egybe kell számítani. Ebben az esetben az emelés összege az első évre havi 5250 forint, a második évtől az ötödik évvel bezárólag évenként havi 2635 forint, a hatodik évtől évenként havi 3155 forint. Ezek az emelési összegek vonatkoznak a következő két rendeletben meghatározott juttatásokra is.

Az 1938-1945 közötti időszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített vagy egyéb személyes szabadság korlátozása alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló kormányrendelet alapján annak a személynek a nyugellátását, aki faji, nemzetiségi hovatartozás vagy a nácizmussal szembenállása miatt 1938 és 1945 között deportált volt, vagy munkaszolgálatot teljesített, vagy gettóba kényszerítették, vagy akit internáltak, illetve kitelepítettek, fel kell emelni.

A volt nyugati hadifoglyok hitelutalványaival kapcsolatos pénzkövetelésekről és nyugdíjuk kiegészítéséről szóló kormányrendelet alapján az a volt nyugati hadifogoly, aki a hadifogságban végzett munkájának ellenértékeként kapott devizakövetelésre vonatkozó hitelutalványt kapott, annak ellenértékének a kifizetését a kifizetés napján érvényes hivatalos vételi valutaárfolyam 160%-ának megfelelő forintösszegben, vagy a letéti követeléséről való lemondása ellenében a nyugdíja emelését kérheti, ez utóbbi esetben az emelés összegének szempontjából az 1944. október 1-je után hadifogságban töltött idő hat hónapot meghaladó idejét kell figyelembe venni.

Az 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló kormányrendelet alapján annak a személynek a nyugellátását, aki 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített, a szabadságkorlátozás tényleges tartamától függően fel kell emelni. A munkaszolgálat után járó emelés összege egy évet meg nem haladó munkaszolgálat esetén havi 5250 forint, a második évtől kezdve minden év után havi 2635 forint.

Egyes sérelmek elszenvedése esetén a jogalkotó a kárpótlás és a politikai rehabilitációs nyugdíjrendezés rendszerén kívül további juttatások megállapítását is lehetővé teszi. Ilyen a hadigondozás, a nemzeti helytállási pótlék és a tartós szabadságelvonást elszenvedettek és hozzátartozóik pluszjuttatása. A hadigondozásról szóló törvény főbb rendelkezései szerint a hadigondozási igényjogosultság megállapítása iránti eljárás kérelemre indul. Ennek során a kérelmezőnek kell bizonyítani a fogyatkozás, illetve a halál hadi eredetét. Hadigondozásra az a Magyarországon élő magyar állampolgár lehet jogosult, aki katonai szolgálat, kötelező katonai előképzés, légitámadás és hadművelet, vagy visszamaradt robbanóanyag felrobbanása következtében testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (hadirokkant), továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni.

A törvény több juttatási fajtát határoz meg: egyösszegű térítést, hadirokkant járadékot, ápolási pótlékot, hadiözvegyi járadékot, hadiárva és volt hadiárva járadékát, hadigondozott és volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt járadékát, temetési hozzájárulást, térítésmentes gyógyászati ellátást és gyógyászati segédeszköz ellátást. A nemzeti helytállási pótlékról szóló kormányrendelet szerint a jogosultság fennállása esetén saját jogon járó pótlékként azt az összeget kell megállapítani, amely a pótlék szempontjából figyelembe vehető ellátás összegét 186.250 Ft-ra kiegészíti.

A pótlék a jogosult özvegyét is megilleti, amely a 186.250 Ft-ot el nem érő összegű nyugdíj, rendszeres pénzellátás esetén, illetve ezek hiányában akkor állapítható meg, ha az özvegynek nincs keresőtevékenységből származó jövedelme. A pótlék összegének meghatározása megegyezik a saját jogon járó pótlék összegére vonatkozó szabályozással, azzal az eltéréssel, hogy a pótlék maximum összege a saját jogon járó pótlék fele, 93.125 Ft.

Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek és túlélő házastársuk részére biztosított speciális, nyugdíjhoz kapcsolódó pluszjuttatás mértéke a szabadságelvonás összes időtartamához igazodik, és ha
– az egy évet elérte, de a három évet nem érte el, a juttatás havi összege 22.500,- Ft,
– a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, a juttatás havi összege 40.000,- Ft,
– az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, a juttatás havi összege 60.000,- Ft,
– a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, a juttatás havi összege 80.000,- Ft.

Az időtartam számítása során 365 napot kell egy évnek tekinteni. Az, akire törvénysértő, vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás időtartamától függetlenül havi 100.000.- Ft juttatásra jogosult. A túlélő házastársa főszabály szerint a fenti juttatások felére jogosult.

Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu

Kapcsolódó Cikkek