EUR: 344,99 Ft
CHF: 320,92 Ft
2020. augusztus 14., péntek
Marcell

Aktuális

Országos szűrővizsgálat: 10 575-ből hárman voltak koronások

10 ezer 575 mintából mindössze három esetben mutatták ki a koronavírust, ugyanakkor 70 főnél derült ki, hogy korábban már átesett a fertőzésen – érdekes és fontos eredményekre jutottak a májusi országos, reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálat kapcsán. Az eredményekről tegnap többek között dr. Merkely Béla, a vizsgálatot vezető Semmelweis Egyetem rektora számolt be. 56 ezer főre becsülhető az új koronavírus-fertőzésen átesettek száma Magyarországon az országos szűrés végéig. A Lokál összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.

Az országos reprezentatív szűrővizsgálatok a Semmelweis Egyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem részvételével, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) együttműködésével, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósult meg május 1–16 között. Az eredmények pedig jól mutatják, a megfelelő intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon alacsony a fertőzöttség és az átfertőzöttség.


– A vizsgált személyek közül 3 főnek lett pozitív az aktuális új koronavírus-fertőzöttséget mutató PCR-tesztje, és 70 főnél mutatta azt a vérvizsgálat, hogy átesett a fertőzésen. Mindez a teljes 14 éven felüli, nem valamely intézményben élő magyar lakosságra vetítve azt jelenti, hogy az aktív fertőzöttek száma 2421-re becsülhető a vizsgálat időszakában, míg a szeropozitív, vagyis fertőzésen átesettek személyek száma 56 ezer 439-re tehető. Így mind az aktív fertőzöttségi ráta mind pedig az átfertőzöttség aránya alacsonynak mondható – jelentette be dr. Merkely Béla, a vizsgálatot vezető Semmelweis Egyetem rektora.

Alapként szolgált a „lazításhoz”


A nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak számító jelentős kutatás alapvetően azt a kérdést vizsgálta, hogy a járvány lecsengésekor, a lazítás megkezdése előtt mekkora volt az új típusú koronavírussal fertőzött személyek száma hazánkban, illetve hányan fertőződtek meg a járvány során és szerezhettek immunitást a vírussal szemben.

– A H-UNCOVER-vizsgálat eredménye alapja volt a sikeres járványügyi exitstratégiának, az úgynevezett lazításnak Magyarországon. A jövőben fontos rendszeres időszakonként megismételni ezt a reprezentatív felmérést, különösen amíg nincs vakcina – emelte ki dr. Merkely Béla, aki hangsúlyozta: két ismétlő szűrővizsgálatot is terveznek jövő május elsejéig, a következő szeptember végére várható.

67 százalékos részvételi arány

A szűrővizsgálathoz szükséges 14 év felettieket a KSH jelölte ki 489 nagyobb település és budapesti kerület lakosai közül. A vizsgálat részét képező kérdőívet 12 ezer 236-an töltötték ki, a vírus antitestét és RNS-ét kimutató vizsgálatra 10 ezer 575-en mentek el. 10 ezer 474 esetben volt kérdőív és teszt is. A részvételi arány 67,7 százalék volt.

A részvevőktől az aktuális fertőzöttséget kimutató, orr- és garatmintán alapuló PCR-teszt mellett vért is vettek annak kimutatására, hogy korábban átestek-e a fertőzésen, valamint kérdőívet is kitöltöttek. A kijelölt személyeket fix mintavételi pontokon, szűrőbuszokban és otthonaikban is tesztelték.

Leggyakoribb tünet a szaglás és az ízek elvesztése

A kérdőívek eredményéből az látszik, hogy a vírussal fertőzöttek között jelentősen gyakoribb volt a szaglás és az ízérzékelés elvesztése, valamint az izom- és ízületi fájdalmak. Azok között, akik átestek a fertőzésen gyakran említett tünet volt a légzésnehézség és a hasmenés, és körükben valamelyest gyakoribb – 54,4 százalék – volt a krónikus betegségek előfordulása az átlagpopulációra jellemző 41,5 százalékhoz képest – ismertette Merkely. Hozzátette: a becslések azt mutatják, hogy az átfertőzöttség esélye valamelyest nő a korral.

A szívbetegség is kockázati tényező

A dohányzás nem befolyásolja a kitettséget a koronavírus-fertőzésnek, ugyanakkor bizonyos társbetegségek, elsősorban a szívbetegségek, a magas vérnyomás és egyéb krónikus tüdő, vese- és májbetegségek kockázati tényezőt jelentenek.

A férfiak és nők száma közel azonos

Lengyel Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központ elnöke az életkori sajátosságokról szólva elmondta: míg a keleti országrészben elsősorban az idősek fertőződtek meg, az ország dunántúli és középső régiójában a fiatalok vannak túlsúlyban az átfertőzöttek között. Ennek oka az lehet, hogy a „mobilisabb”, a határon is átjáró csoport, amely megfertőződött, elsősorban a nyugati és a középső régiókban él.

A fertőzöttek számban az 50 felettiek dominanciája mutatható ki, míg az átfertőzötteknél nincs szignifikáns különbség az egyes korosztályok között – mondta, hozzátéve, hogy azért a „tendencia egyértelműen az idősebb korosztály felé mutat”.

– A férfiak és nők száma közel azonos, vagyis az átfertőzöttséget Magyarországon nem befolyásolta a nem – tette hozzá Lengyel Csaba.

Bármikor lehet „járványfellángolás”

A más országokból behurcolt fertőzés bármikor okozhat „járványfellángolást”, különös tekintettel arra, hogy a környező országokban, Romániában, Ukrajnában, Bulgáriában, Albániában magas a fertőzöttek száma.

 


MTI/Komka Péter


MTI/Komka Péter


MTI/Komka Péter

Kapcsolódó Cikkek